Magyar idő szerint ma reggel 06:21-kor a Nauka modul nadír (Föld felé néző) kikötőpontjára csatlakozott a kb. 29 órás szólórepülés után a Progressz MSz-17 teherhajó.
A Progressz szerdán 00:41-kor vált le az orosz szegmens Poiszk moduljáról, amihez az ISS-t szokásos módon újból elforgatták, hogy a nadír port nézzen „hátrafelé”, így a teherhajó üzemanyagot spórolva tudott eltávolodni. A Progressz a szólórepülés alatt 185 km távolságra is eltávolodott az ISS-től, de még így is ez volt a leghatékonyabb újradokkolás. De miért volt szükség egy ilyen sok ideig tartó manőverre, ha mind az emberes Szojuz és Dragon űrhajók is 1-2 óra alatt tudnak egy átdokkolást végrehajtani?
A válasz a Progressz navigációs és irányítórendszereiben van: a Progresszen nincsenek űrhajósok, akik bármikor be tudnak avatkozni az automata irányító rendszer (Kursz) működésébe, illetve az átdokkolás során csak egy nagyon vékony, kúpalakú megközelítési sávban tudják aktiválni a manuális TORU rendszert. Ezért a Progresszt ezúttal hagyták elsodródni az ISS-től, majd az újbóli megközelítés után bedokkolt a Nauka modulra. A Progressz MSz-17 majd a Pricsal kikötőmodul november 24-i indítása után távozik a Naukáról, és magával viszi a modul speciálisan kialakított dokkolóját, ami útban lenne az új kikötőmodulnak. A távozás előtt még a teherhajóval a Nauka üzemanyagvezetékeinek a feszességét is ellenőrzik, hogy a jövőben tudják használni a modult üzemanyagáttöltésre és pályakorrekciókra.
A következő orosz teherhajó is hamarosan indul a Nemzetközi Űrállomásra: a Progressz MSz-18 a jelenlegi tervek szerint október 28-án startol Bajkonurból.
A Progressz MSz-17 már a Nauka modulon
Az ISS-en található űrhajók jelenlegi helyzete (Progressz 78=Progressz MSz-17)
A Pricsal kikötőmodul az átalakított Progressz teherhajón Bajkonurban, jelenleg felkészítés alatt.
Fotó: Roszkoszmosz