Viszlát 2019!

Kapcsolódó

Starlink-misszióval zárta a hónapot a SpaceX

Túl van a 240. misszióján a SpaceX, melynek alkalmával...

A nap képe #1121 – LEGO figurák a magasban

1000 db LEGO-asztronauta utazott ballonok segítségével 34 kilométeres magasságba...

A Webb szemügyre veszi a Szaturnusz holdjáról előtörő vízgőzt

A James Webb űrtávcső kutatói egy több mint 9600...

Oleg Kononyenko és Nyikolaj Csub egy évig az ISS-en fog tartózkodni

A jövő évben kisebb látogatásra indul az ISS-re egy...

Rövid hír: Búcsút intett az Ax-2 személyzete az ISS-nek

Frissítés 05.31.: 10 napos missziójuk után az Ax-2 személyzete épségben...

Elérkezett az év utolsó napja, úgyhogy ideje egy rövid számvetésnek 2019-ről. A legjobb pillanatok, jelentős mérföldkövek egy spacejunkie szubjektív szemével.

2019 és az évtized számokban

2019-ben összesen 102 indítás volt orbitális pályára, ebből 5 volt sikertelen: 2 kínai, 2 iráni és 1 európai. A 102 start a következőképpen oszlik meg: 34 kínai, 22 orosz, 21 amerikai, 9 európai, 6 indiai, 6 új-zélandi (ide számoljuk a Rocket Lab indításait, habár a cég amerikai, de az indításaik mind Új-Zélandról történtek), 2 japán és 2 iráni.
3 emberes indítás volt 2019-ben, mindegyik a Nemzetközi Űrállomásra szállított új személyzetet és természetesen mindhármat orosz Szojuz űrhajóval hajtották végre – jelenleg ez az egyetlen űrhajó, mely képes űrhajósokat szállítani. Jövöre azonban több éves késés után nézhetjük a Crew Dragon és a Starliner első emberes küldetését (habár a Starlinernél valószínűleg további késések várhatóak a csak félig sikeres első tesztrepülése után). Az ISS-en összesen 11 űrsétát teljesített a személyzet 2019-ben.
Ha az egész évtizedet nézzük, akkor összesen 887 indítás volt, ebből 252 orosz, 217 amerikai, 216 kínai, 94 európai és 108 egyéb. A legtöbbet repült hordozók a kövekezők voltak: 186 Long March, 158 Szojuz, 80 Falcon-9/Falcon Heavy, 71 Proton és 62 Atlas-V.

Egy Szojuz indítás előtt
Forrás: Roszkoszmosz

Kínai, indiai sikerek

Kína januárban landolt a Holdon (első nemzetként a Hold túlsó oldalán) a Chang’e-4 űrszondával, illetve decemberben újból indították a legnagyobb rakétájukat, a Long March-5-öt.
India júliusban indította a Chandrayaan-2 holdszondáját, azonban a Vikram nevű leszálló egység a Holdba csapódott leszállás közben. A keringő egység továbbra is hibátlanul működik, és fontos méréseket végez.
Mindkét ország űrkutatására érdemes nagyon odafigyelni, ugyanis rengeteg izgalmas misszió áll előttük.

Rocket Lab

Nagyon rövid idő alatt, igen meghatározó szerepre tett szert az amerikai cég az Electron indításaiknak köszönhetően. Folyamatos innovációjuk (2 új indítóállomás, újrahasznosítási tervek) és elképesztő lelkesedésük szerintem kiemeli őket a mezőnyből. Elég sokat írtunk róluk (nem tagadom, nagy kedvencem Peter Beck vállalata), cikkeinket itt találjátok róluk.

Egy Electron indítás
Forrás: Rocket Lab / Trevor Mahlmann

Commercial Crew Program

Idén elindult végre mindkét résztvető az új űrhajókkal az első tesztküldetésre, ebből a Crew Dragon teljes siker volt, míg a Starliner idő előtt tért haza és az ISS-hez sem dokkolt. A márciusi Crew Dragon küldetés után azonban a kapszula egy földi teszt alatt felrobbant, így a SpaceX is jelentős csúszást könyvelhetett el. 2020 januárban azonban sor kerül az utolsó tesztre (in-flight abort test), mely után jöhet az első emberes indítás. Jelen sorok írása közben még nem tudjuk, hogy a Starliner indulhat-e már személyzettel, vagy a NASA további tesztrepülést kér.
Ami talán már biztosan kijelenthető, hogy 2020-ban újra indulhat emberes űrhajó amerikai földről, 2011 óta először.

A Crew Dragon érkezik a Nemzetközi Űrállomásra
Forrás: NASA

SLS/Artemis program

Az SLS is kezd végre összeállni, jövőre tesztelik az első összeszerelt első fokozatot, de véleményem szerint a program egy hatalmas pénztemető, melyet kizárólag a Szenátus republikánus része tart életben. Természetesen örülni fogunk, ha látjuk végre indulni az SLS-t, de milyen áron…
Az Artemis-program pedig 2024-ben szeretne újra asztronautát vinni a Holdra, ami nagyon ambíciózus (írtunk is róla sokszor), de véleményem szerint irreális és nincs megfelelő politikai és pénzügyi támogatottsága sem. Jövőre elnökválasztás lesz az USA-ban, egy esetleges kormányváltás esetén a program könnyen a kukában landolhat.

Az első összeszerelt SLS első fokozat a 4 db RS-25 hajtóművel
Forrás: NASA

SpaceX

A SpaceX nagyon sikeres évet tudhat maga mögött, összesen 13 indításuk volt 2019-ben. Ebből 2 Falcon Heavy küldetés volt, immáron az erősebb és végleges Block-5 konfigurációban. A Falcon-9 pedig továbbra is a cég igáslova, és ne feledjük hogy már negyedszerre is használtak újra egy első fokozatot. Elsőségük továbbra is megkérdőjelezhetetlen a piacon: fejlesztésben kb. 5-8 évvel vannak előrébb a versenytársaknál, plusz az egyik legolcsóbbak.

27 Merlin hajtómű a Falcon Heavy-n (STP-2 küldetés)
Forrás: SpaceX

Jelentős előrehaladást ért el a Starship program is idén. A Starhopper-rel megvolt az első éles teszt, teljesen összeszerelték az első prototípust (MK-1) és már zajlik az újabb tesztűrhajók építése Texasban és Floridában. Kíváncsian várjuk az újabb fejleményeket és nyugodtan mondhatjuk (bár ezt sokan vitatják – hibásan), hogy a SpaceX forradalmasítja az űrutazás. És mi ennek nagyon örülünk.

Starship MK-1
Forrás: SpaceX

A blogról / rólunk

Áprilisi indulásunk óta több mint 240 cikket írtunk, próbáltunk mindig naprakészek lenni, és minden fontos történést elhozni Nektek. Pár hónapja P. A. Doorman jelentkezett a felhívásunkra, azóta már hárman szerkesztjük/írjuk a blogot. Rengeteg visszajelzést kaptunk, ezeket nagyon köszönjük és igyekszünk továbbra is minél több és minőségibb írást, beszámolót megjelentetni.
Fura, de egyben nagyon jó érzés visszatekinteni, hogy a nulláról indulva hova jutottunk, és mennyi mindent tanultunk útközben. Reméljük jövőre is velünk tartotok, készülünk pár újdonsággal (pl. teljesen új kinézet), szóval érdemes lesz gyakran visszanézni a blogra!

Nagyon boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Bonczók Zoltán
Tamási Dávid
Radics Péter

A Crew Dragonnal felvitt plüss Föld, azaz a “zero G indicator”
Forrás: Anna McCain
Dark mode powered by Night Eye