Elérkezett az év utolsó napja, és tavalyhoz hasonlóan újból készítettünk egy rövid számvetést az év legfontosabb eseményeiről és statisztikáiról.
2020 számokban
Bár a járvány több helyen hónapokra megbénította a globális indítási piacot, ennek ellenére idén 114 indítás történt orbitális pályára, melyből 10 volt sikertelen.
A legtöbbször indított rakéták a következők voltak:
– 34 alkalommal kínai Long March rakéta valamelyik variánsa
– 25 alkalommal SpaceX Falcon-9 (itt nem számítjuk az in-flight abort tesztet)
– 15 alkalommal Szojuz rakéta (Roszkoszmosz és Arianespace indítások együtt)
– 7 alkalommal a Rocket Lab Electron rakétája
– 5 alkalommal pedig a ULA Atlas-V rakétája indult.
Ha az országokat nézzük, akkor 39 indítást végzett Kína, 35-öt az Egyesült Államok, 17-et Oroszország, 7-et pedig Új-Zéland (bár a Rocket Lab amerikai vállalat, a rakéták Új-Zélandon készültek, és onnan is indították őket). A legnagyobb visszaesést India szenvedte el idén a koronavírus miatt, ők csak kétszer indítottak 2020-ban.
SpaceX
A SpaceX egyértelműen története legsikeresebb évén van túl: 9 év után ők szállítottak újra amerikai földről űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra, ráadásul két alkalommal is. A Crew Dragon űrhajó bemutatkozása hatalmas siker volt, és a második generációs teherszállító Cargo Dragon is elindult a CRS-21 küldetés keretében. A Falcon-9 a világ egyik legtöbbet használt és legmegbízhatóbb rakétája lett, és az újrahasznosításban is sikerült mérföldkövet elérni: 2 hordozó is már túl van a 7. (!) repülésén, jövőre könnyen meglehet a tervezett 10 út/első fokozat.
A cég a Starship fejlesztésével is hatalmas mérföldköveket ért el: egy teljesen új gyártó-, és tesztkomplexumot építettek ki a texasi Boca Chicában, ahol 3 jelentős repülésre került sor idén: az SN5 és SN6 150 m magas ugrásaira, illetve a mai napig feldolgozhatatlan látványt adó SN8 12,5 km magas repülésére.
Nézzük is a SpaceX statisztikáját 2020-ra:
- 2020-ban a cég történetében rekordot jelentő 26 indításra került sor, ebből 21 alkalommal újrahasznált, 5 alkalommal pedig új első fokozatot használtak
- 25-ször hoztak vissza első fokozatot, ebből 2 volt sikertelen (Starlink-4, Starlink-5)
- 4 booster landolt szárazföldön (RTLS – Return To Launch Site), 13 alkalommal az “Of Course I Still Love You” (OCISLY), 6 alkalommal pedig a “Just Read The Instructions” (JRTI) drónhajóra szállt le a Falcon-9
- Leggyakrabban használt első fokozatok: 7-7 alkalommal a B1049 és B1051 jelű, 5-5 alkalommal a B1058 és B1059 jelzésű boosterek
- Egy első fokozat két repülése közti idő is jelentősen csökkent: a leggyorsabb “turnaround” 51 nap volt
- A mai napig eddig a SpaceX 111 Falcon rakétát indított: Falcon-1 (5x), Falcon Heavy (3x), Falcon-9 (103x)
Kínai sikerek 2020-ban
Kína gőzerőre kapcsolt idén: sikeresen tesztelték az új emberes űrhajójukat, elindították az első Mars-szondájukat, a Tianwen-1-et, a Holdról pedig sikeresen mintavétel után 1,7 kg talajmintát hozott vissza a Chang’e-5. Jövőre pedig megkezdik a moduláris űrállomás építését, illetve folytatódnak az emberes utazások is a Sencsou-űrhajóval. Kína egyértelműen vezetői szerepre pályázik az űrkutatásban és űrutazásban, melyre minden esélyük meg is van. Ha befejeződik a rakétadarabok falvakra dobálása, és az ország kicsit nyitna és nem titkolózna, annak mi örülnénk a legjobban…
Rocket Lab
Peter Beck kisműholdak indítására szakosodott vállalata idén 7 indítást végzett el, és sajnos sor került az első sikertelen küldetésre is. A cég azonban nem állt meg, sikeresen visszatértek, és sor került az Electron rakéta első fokozatának első visszahozatalára – egyelőre az óceánba, de jövőre már készen állhatnak az első helikopteres elkapásra is.
Idén megnyitották a második indítóállásukat az Egyesült Államokban, és már építik a harmadikat is Új-Zélandon. Sikeresen bemutatkozott a Photon műholdjuk is, melynek hatalmas piaca lehet a jövőben a kismegrendelők piacán.
NASA
A NASA háza táján is sok történés volt, habár szinte a megszokott módon az SLS/Orion-programokról továbbra sem tudunk jó hírekkel szolgálni, és biztosan nem jön össze a 2024-es Holdraszállás sem. De az Artemis-program azért halad előre, már az űrhajósokat is kiválogatták, jövőre pedig megtudhatjuk, hogy melyik cég építheti a leszállóegységeket. Jó hír azonban, hogy jó úton halad a Lunar Gateway megvalósulása, és a Perseverance Mars-szonda is rendben elindult a Vörös Bolygóhoz.
A SpaceX-nek köszönhetően a Commercial Crew Program (CCP) is beindult, és az USA immáron saját erejéből tud újra a Nemzetközi Űrállomásra szállítani űrhajósokat.
Oroszország
Az orosz űripar egy újabb pofont kapott a Crew Dragon űrhajók bemutatkozásával és jelentős bevételtől esnek el. Emlékeztetőül, egy ülés a Szojuzon 80+ millió dollárba került már tavaly amerikai űrhajósoknak, ez az összeg gyakorlatilag fedezte a teljes indítás költségét.
A Nemzetközi Űrállomáson a Zvezda modulban többször is volt szivárgás, amit azóta sikeresen megoldottak, de egy másik helyen továbbra is kismértékben szökik a levegő.
Az új orosz rakétákkal kapcsolatban is nagy a fejetlenség, a Roszkoszmosz költségvetése továbbra is csökken, de legalább idén láthattunk egy újabb Angara-indítást.
Jövő ősszel pedig több évtizedes csúszás után elindulhat az új ISS tudományos modul, a Nauka.
Jelentős esemény volt még idén az Egyesült Arab Emírségek első Mars-szondájának (HOPE) az elindulása, az OSIRIS-REx sikeres mintavétele a Bennu kisbolygóból, illetve a Hayabusa-2 visszatérése a Ryugu talajmintáival.
2020 egy borzalmas év volt, azonban űrkutatás és űrhajózás tekintetében fantasztikus dolgok történtek, amik sokszor segítetettek a földi nehézségek legyőzésében. Reméljük 2021 már minden tekintetben jobb lesz, de abban biztosak lehetünk, hogy az űrrajongók nem fognak unatkozni. Mi továbbra is itt leszünk, és beszámolunk Nektek mindenről! 🙂
Nagyon boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!
Bonczók Zoltán
Tamási Dávid
Szabó Bence
Radics Péter