Vízalapú meghajtási rendszer továbbfejlesztéséhez kapott támogatást egy japán startup cég

Kapcsolódó

Nagyjából 5 tonnás műholddal indult útjára a Falcon-9-es

A házon belüli Starlink missziókat picit megfűszerezve ezúttal a...

A nap képe #1506 – Mawrth Vallis régió

A Mars Mawrth Vallis régiójáról készült felvétel, melyet a...

Ötvenedik küldetését teljesítette ma a Rocket Lab

Az Electron hordozó egy 25 tagú műhold-konstelláció első 5...

A nap képe #1505 – Dragon a Starliner ablakából

A Crew-8 küldetés Dragon űrhajója, melyet Matthew Dominick fotózott...

A Pale Blue nevű vállalat Hall-hatáson alapuló ionhajtóművet fejleszt nagyobb űreszközök számára.

A tokiói Pale Blue startup átszámítva 27 millió dolláros támogatásban részesült a napokban, melyet egy Hall-hatáson (Hall-effect) alapuló, vízalapú meghajtási rendszerrel rendelkező ionhajtómű továbbfejlesztésére használhatnak fel. Az alig négy éves cég tavaly márciusban  tesztelte első alkalommal Föld körüli pályán a 6U méretű Star Sphere zsebműholdban Resistojet elnevezésű segédhajtóművét, mely gőzsugarak kibocsátásával fejt ki tolóerőt. A berendezés legfeljebb 10 kg tömegű szatellitek meghajtására képes.

A japán kormányzat támogatása egy olyan ionhajtómű fejlesztésére irányul, mely akár 500 kg-os műholdak meghajtási rendszerét is képezheti. A Pale Blue tervei szerint először egy elektromágneses mező alkalmazásán alapuló verziót tesztelnének, és ha az megfelelően működik, áttérhetnek a vízalapú meghajtással működő hajtómű fejlesztésére. Bár 2019-ben a Bradford Space and Aerospace Corp. már belekezdett egy hasonló, gőzt alkalmazó meghajtási rendszer fejlesztésébe, azóta nem nagyon érkezik hír felőlük. Ezért Aszakava Jun, a Pale Blue társalapítója és vezérigazgatója azt reméli, ők lehetnek az elsők, akik egy ilyen elven működő, nagyobb műholdakban is alkalmazható segédhajtóművet tudnak kifejleszteni és működtetni is. 

A víz jóval olcsóbb és biztonságosabban kezelhető hajtóanyag a xenon nemesgázhoz képest, ami napjainkban a legelterjedtebb megoldást jelenti a Hall-hatáson alapuló ionhajtóműveknél. Hátránya, hogy jóval kisebb tolóerőt képes egyelőre produkálni, mint a xenon vagy az argon, de idővel ez a különbség jelentősen mérséklődhet. Aszakava elmondása szerint jelenleg még túl korai becslésekbe bocsátkozni, mikor tesztelhetik először orbitális pályán ezt a vízzel működő ionhajtóművet, de 2027-2028 körül talán már eljutnak idáig.

A Pale Blue csapata az idei SmallSat Symposium rendezvényen. Jobb oldalon Aszakava Jun alapító-vezérigazgató. Fotó: Pale Blue

 

A jövőbeli, vízalapú meghajtási rendszerrel rendelkező ionhajtómű illusztrációja: Forrás: Pale Blue
Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye