Vízalapú meghajtási rendszer továbbfejlesztéséhez kapott támogatást egy japán startup cég

Kapcsolódó

Kína 100 rakétaindítást tervez a 2024-es évre

Hold-küldetések, mélyűrkutatás, új hordozórakéták, személyzeti küldetések, 100 rakétaindítás, mindezeket...

Földünk az űrből: Dubaj

2024 elején, egészen pontosan január 23-án örökítette meg a...

A nap képe #1391 – Rosetta szelfi

A Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége 1000 km távolságból készítette...

A holdi éjszaka után felébredt a japán SLIM leszállóegység!

Már második alkalommal sikerült helyreállítani a kapcsolatot az űreszközzel,...

Tovább feszegette a Falcon-9 képességének határait a SpaceX

A Starlink 6-39 küldetés az eddigi legtöbb Starlink v2...

A Pale Blue nevű vállalat Hall-hatáson alapuló ionhajtóművet fejleszt nagyobb űreszközök számára.

A tokiói Pale Blue startup átszámítva 27 millió dolláros támogatásban részesült a napokban, melyet egy Hall-hatáson (Hall-effect) alapuló, vízalapú meghajtási rendszerrel rendelkező ionhajtómű továbbfejlesztésére használhatnak fel. Az alig négy éves cég tavaly márciusban  tesztelte első alkalommal Föld körüli pályán a 6U méretű Star Sphere zsebműholdban Resistojet elnevezésű segédhajtóművét, mely gőzsugarak kibocsátásával fejt ki tolóerőt. A berendezés legfeljebb 10 kg tömegű szatellitek meghajtására képes.

A japán kormányzat támogatása egy olyan ionhajtómű fejlesztésére irányul, mely akár 500 kg-os műholdak meghajtási rendszerét is képezheti. A Pale Blue tervei szerint először egy elektromágneses mező alkalmazásán alapuló verziót tesztelnének, és ha az megfelelően működik, áttérhetnek a vízalapú meghajtással működő hajtómű fejlesztésére. Bár 2019-ben a Bradford Space and Aerospace Corp. már belekezdett egy hasonló, gőzt alkalmazó meghajtási rendszer fejlesztésébe, azóta nem nagyon érkezik hír felőlük. Ezért Aszakava Jun, a Pale Blue társalapítója és vezérigazgatója azt reméli, ők lehetnek az elsők, akik egy ilyen elven működő, nagyobb műholdakban is alkalmazható segédhajtóművet tudnak kifejleszteni és működtetni is. 

A víz jóval olcsóbb és biztonságosabban kezelhető hajtóanyag a xenon nemesgázhoz képest, ami napjainkban a legelterjedtebb megoldást jelenti a Hall-hatáson alapuló ionhajtóműveknél. Hátránya, hogy jóval kisebb tolóerőt képes egyelőre produkálni, mint a xenon vagy az argon, de idővel ez a különbség jelentősen mérséklődhet. Aszakava elmondása szerint jelenleg még túl korai becslésekbe bocsátkozni, mikor tesztelhetik először orbitális pályán ezt a vízzel működő ionhajtóművet, de 2027-2028 körül talán már eljutnak idáig.

A Pale Blue csapata az idei SmallSat Symposium rendezvényen. Jobb oldalon Aszakava Jun alapító-vezérigazgató. Fotó: Pale Blue

 

A jövőbeli, vízalapú meghajtási rendszerrel rendelkező ionhajtómű illusztrációja: Forrás: Pale Blue
Dark mode powered by Night Eye