Vlagyimir Komarovra emlékezünk

Kapcsolódó

A Voyager-1 összes műszere használható tudományos adatokat szolgáltat!

Úgy tűnik a NASA sikerrel járt, és helyreállt a...

Újabb Artemis Egyezmény aláíró: Örményország

Immáron 43 országot számlál az Artemis Egyezmény, ugyanis június...

A nap képe #1499 – A Nemzetközi Űrállomás

Egy múlt heti felvétel a Nemzetközi Űrállomásról, amit a...

Egy ötödik héliumszivárgást is felfedeztek a Starliner űrhajón

A jelenleg a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakozó űrhajó meghajtási rendszeréből...

Újabb sikeres hajtóműteszt a Stoke Space neve mellett

Ismét fontos mérföldkövet ért el a Stoke Space, ugyanis...

1967. április 24-én az űrhajózás történelmének egyik legkatasztrofálisabb balesete következett be a Szovjetunióban. A Szojuz-1 űrhajó leszállóegysége Vlagyimir Mihajlovics Komarovval a fedélzetén leszálláskor a földbe csapódott.

Vlagyimir Mihajlovics Komarov
Forrás: Roszkozmosz

Vlagyimir Mihajlovics Komarov 1927. március 16-án született Moszkvában. 1942-ben egy moszkvai pilótaiskola diákja lett. Már fiatalon kimagaslóak voltak a természettudományos, különösen a matematikai képességei. Röviddel ezután, a német invázió miatt az iskolát a szibériai Tyumen területre helyezték át. Nemcsak repülést, hanem zoológiát és idegennyelveket is tanult. 1945-ben végzett a pilótaiskolában, ahol nagyszerűen teljesített.
Ezek után még 1949-ig különböző szovjet katonai repülési akadémiákon tanult, ezek teljesítése után alezredesi rangot kapott a Szovjet Légierőben. 1959-ben a Zsukovszkij Akadémián repülőmérnöki diplomát is szerzett, és egy évvel később, 1960-ban választották ki űrhajósnak, ettől az évtől kezdte meg a kiképzését. 1964-ben a Voszhod-1 fedélzetén jutott először világűrbe, egy napot és tizenhét percet töltött a világűrben. Ez volt az első többszemélyes szovjet űrrepülés. A mai Kazahsztán területén értek földet, az űrben lévő apróbb problémák ellenére (helyszűke miatt az alapdolgok, pl. evés is gondot okozott) nagyobb baj nem történt a küldetés alatt.

Komarov Szojuz rakétája start előtt
Forrás: Roszkozmosz

A tragikus kimenetelű repülés

A Szojuz űrhajó első emberes tesztrepülésére Komarovot választották, Jurij Gagarin volt a tartalékszemélyzet. Az előkészületeknél a bizottság (melynek Gagarin is a tagja volt) több, mint 200 hibát talált az űrhajóban, amit a KGB-n keresztül juttattak el Leonyid Brezsnyev pártfőtitkárnak, de valószínűleg ő sosem kapta meg ezt a jelentést. Az űrhajósok tudták, hogy aki elindul azzal az űrhajóval, valószínűleg nem fog élve visszatérni. Ezért Komarov vállalta az utat, mert tudta, ha ő nem indul, akkor Gagarinnak kell mennie. Feláldozta önmagát bajtársáért.
Április 23-án indították el útjára a Szojuz-1-et , a pályára állításnál nem voltak problémák. Ezután csak egy napelemtábla nyílt ki, így csak feleannyi árammal működött az űrhajó. A fedélzeti rendszer jól működött, de antennahiba miatt 8 óráig nem volt kapcsolat a Földdel. Több manővert akartak végrehajtani az űrhajóval, de ez meghibásodás miatt nem sikerült, így a visszahozatal mellett döntöttek. A fékezőrakéták automatikája elromlott, ezért Komarovnak egy keringéssel később manuálisan kellett lefékeznie az űrhajót hogy visszatérési pályára álljon. Mivel ez éjszakai oldalon történt meg, nem tudta a “Vizor” nevezetű tájoló eszközt használni, így a Hold pozíciója alapján irányította az űrhajót. A stabilizációs rendszer nem működött, ezért a szervizmodul leválasztása után a kapszula heves forgásba kezdett. A légkörbe való beérés után, a tervezettnél alacsonyabban, csak 7 kilométer magasságban nyílt ki a főernyő. Ez a forgás miatt felcsavarodott. Komarov ekkor tudta biztosra, hogy nem fogja túlélni a leszállást. A legenda szerint, ezután hevesen szitkozódott, és a szovjet vezetést kezdte szidni, mert embertelen módon, presztízsért indították el, a már a Földön is halálosnak vélt űrhajót. Állítólag utolsó szavaiban azt kérte, hogy gondoskodjanak a családjáról. 360 km/h sebességgel csapódott be az orenburgi területen.

A becsapódás után.

A tiszteletére a becsapódási helyszínen emlékművet állítottak, illetve az Apollo-11 űrhajósai egy emlékplakettet hagytak a Holdon az űrutazásért elhunyt űrhajósoknak, melyen az ő neve is rajta van. A Hold túloldalán krátert neveztek el róla, és egy aszteroida is a nevét viseli.

Az orenburgi emlékmű
Az Apollo-11 által otthagyott emlékplakett.
Forrás: NASA

Ezzel a cikkel szerettünk volna Vlagyimir Komarovról megemlékezni, aki hősiessége által megmentette bajtársa életét. A Szojuz űrhajón változásokat eszközöltek, mely segített abban hogy a világ legmegbízhatóbb űrhajójává váljon, és amivel a mai napig az űrhajósok az ISS-re utaznak. Emléke örökké köztünk lesz, a hősök nem fognak feledésbe merülni!

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye